Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

Makrel lakay-nou pi fô menm

Makrel lakay-nou pi fô menm

  Adan sé ti péyi Bannzil karayib la, ni an model moun ki pli fô menm : sé makrel-la. Lè ou ka fè tan vréyajé adan sé bidim-péyi a kontel lé Zéta-Zini ek la Chin, ou ka rimatjé ki lémetjwas blijé mété kaméra toupatou nan lari pou véyé konpowtasion moun. Sa itil toubannman dawè sa ka pèmet maré vôlè, kanbriolè, sazinè oben téroris. Lè zot wè kaméra-a ka woulé nawflaw davwa, pi soouva ki rarman, yo ka an pann. Sé ki sistenm-tala ka kouté chè kité chè ka alé ek sé pa tout komin oben tout lavil ki ni monye ofè yo'y.

   Lakay-nou, yo mété kaméra pou véyé lari tou, men yo pres pa ka sèvi an tjou-patat davwè sé volè-nou plis ki sav koté yo yé ek an plis, anlo adan sé aparey-tala ka ni tjak. Men, lè ou gadé, a ki sa yo ka sèvi pis nou ni aladispozion nou dé sèten moun ki dis fwa pli filé ki nenpot kalté aparey élektronik. Makrel-la ka anni apiyé anlè ribô lafinet-li ek i ka fè wol ka gadé ayen ki dwet douvan'y men ay kwè sa ! S'ou wè ou kwè sa, ou ka tounen kwata, kon an ti pawol ka di.

   Zié makrel-la kapab tounen-viré, monté-désann, fèmen-wouvè an manniè sitelman anba-fey ki pies moun pé pa akizé'y véyé zafè lézot. Délè, i ka fè kontel an makou-chat : kal-zié'y fèmen men i kapab kité an ti miyet, an ti zizing louvèti pou i pé sa kontinié véyé véyé'y. Epi ki sa, i ni an mémwè léfan toubannman ! Kivédi an makrel pa ka bliyé hak. Tou sa zié'y wè, tou sa lespri'y rivé dékouvè, i ka pwofondé yo nan mémwè'y ek i kapab viré sôti'y nenpot jou, menm si sé dé mwa oben yon lanné apré.

   Malérezman, sé makrel-la pa ka janmen véyé sa yo té ké dwet véyé kivédi bagay ki té ké itil ba lasosiété. Lè tjek mové bagay ka fet kontel an moun ka vini volé lakay-an lot, lè lakolbôk vini posé yo keksion, yo toujou ka prétann yo pa wè sa ki fet. Men lè sé an boug ka vini fè koulédèyè an jenn ti fanm oben dèyè an madanm-mayé, a lè-tala, ba yo lè ! Lamakrel o volan ! I pé ba'w tout kalté détay asou boug-la : koulè soulié'y, mak loto'y, manniè i ka palé kisasayésa...

   Mèyè sa té ké bon sé péyi-nou an dépozé an brèvé toutwonlatè : brèvé makrélaj. Kon sa nou té ké pé vann li ba dot péyi ek fè lanmonné rantré lakay-nou...

   
 
Bwet-a-mo :
 
Bannzil : archipel.
Bidim-péyi : grande puissance.

Davwè : parce que.

Filé : efficace.

Hak : rien.

Kal-zié : paupière.

Kisasayésa : etc.

Kivédi : c'est-à-dire.

Konpowtasion : comportement.

Kwata : singe.

Lakôlbôk : flicaille.

Lémetjwas : les autorités.

Makou-chat : matou.

Mèyè : peut-être.

Nawflaw : correctement.

Pwofondé : enfouir.

Sazinè : assassin.

Tjak : problème.

Toutwonlatè : international.

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.