Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
Vidé Vaval
Térèz Léotin

Kouri vidé Vaval sé touvé kow an koté étila limajinasion vivan, étila i ka wouvè kòy pasé dra lospiss ki gran wouvè. Kow ka montré kòy, akwèdi  i andidan an lespozision.  Sa pé alé dépi malpwop la ki pa ni piess pidè a, pou monté jwenn bel madigwàn ganmé a ki ka jwé lé konparézon. Adan sé moman tala,  sé konsidiré nou ka lé sòti adan lajol kò nou ki ka tjenbé nou two séré anba léto kanmizol li, toutt lanné a.  Vaval sé ladérizion ki ka mété’w alafett.  Rivé ba kow laposibilté ofè kow la Libèté  viv kon ou lé, pa kon ou sé lé.

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
ANNOU PRAN  TAN GADE
Térèz Léotin

Annou pran tan gadé lantou nou titak, pou nou wè kouman bagay-la ka alé a. Ka sanm nou simié sa ki pa ta nou, sa ki pa natirel, sa ki kokozalòy. An fransé yo ka kriyé sa bagay ki «  faktiss », ki « fo », ki « kopié », ki ka « sanm men ki pa vré », «  ki kon krizokal épi meltjò ki toupòtré lò ». Sa ki vé di bagay ki ni an laparans, kidonk ki aktifisiel. Pou  nou, konsidiré sé sa ki pa ta’w ki ka rann ou pli bel, é sé konsa nou ka pé tounen moun. 

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
Zafè konminoté tala man bon épi sa
Térèz Léotin

Dépi yonn-dé tan, ni an zafè konminoté an zafè konminontariz ki vini lanmod Matinik. Nou té za konnett ta sé bétjé-a ki désidé fok yo viv ansanm, fok yo mayé ant yo, fok yo prézèvé « rass » yo.

Ni neg ki désidé fok yo déviré an péyi yo, ay jwenn konminoté yo lotbò, kon sé moun-lan ki pati Libéria-a, an tan. Malgré tousa san jénérasion gangan yo mété adan tè Matinik, yo ka santi sé l’Afrik ki péyi yo. I jik ni an zafè miss Belté nwè.

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
SÉ PA « MORT SUBITE » KI NON’Y

Pa plita ki an midi a,  man tann an granmoun katrèven zan ki té ka di  konsa : «  Manmay, jòdi jou moun ka anni konprann kréyol-la sé dékalkomanni fransé-a ki la, pa ay kwè sa !

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
ASÉ SIMEN KOUYON
Térèz Léotin

Sa vré ou pé mandé kòw ess « lavi » sé prété yo prété wou’y ? Sa vré ou pé asiré sé prété yo prété wou’y pou toulbon, é ki sé an biyé pasaj ou  trapé, pou alé san jenmen viré vini, é tousa pou pasé an ti zonng moman selman asou latè a.

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
AN KOUTDJOL POU TITAK RESPÉ
Térèz Léotin

Miniss la man Bareigts, ki miniss gouvelman fransé a, sòti désann Matinik pou wè sé pep la ki anba jouk li a. Sa sé dwa’y, piss sé li ki nouvo miniss la. Sé li, madanm  tala, ki pran larilev man Pau-Langevin ki fini pozé tabliyé’y. Madanm lan, man Bareigts, vini wè lé péyi  yo té ka kriyé an tan an, lé Koloni. É, lè ou bien gadé, dapré sa man ka wè anba zié mwen laa,  ka sanm vréman, ki sé politisien nou an poko konprann ki an fanm sé pa an ti manmay falé kouvé ni fok toujou chaché kouvè.

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
PIÉBWA MATINIK

Toutalè pa djè kay rété piébwa Matinik, sof piébwa ki sòti lòtbòdsay kontel pié pitaya, an kalté model plant ki ka fè an fri wouj, oben  pié longanié ki sòti l’Azi désann isitt é ki ka pòté an bagay ka sanm letji titak.

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
PÈSONN PA METT PÈSONN
par Térèz Léotin

Ou pé kriyé'y kon kwayans ou ka mandé'w kriyé'y. Ou pé kwè sé an lotorité moun envanté, swa pou fè lavi tounen, swa pou pòté soukou ba moun ki ka prédié'y. Sa sé wou. Ou pé di ou ka kwè, ou pé di ou pa ka kwè. Ou pa ka kwè pass, pou'w, toutt zafè Bondié tala, sé pa dott ki kwouyonnad ki ka vini vèglé sa ki za ni lespri fébo. Ou pé jik di ou té ké lé kwè, si yo té ka ba'w an bon laprev ki toutt sé bagay tala yo ka vini rakonté'w laa, té ké vré.

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
AYITI KA SIBI
par Térèz Léotin

Pi ou déchiré pi chen ralé’w. Dépi tjek tan Ayiti ka sibi léto an lanmizè pwofitan, ki ka mété mové lapatt anlè’y konsa, akwèdi  i ka pran séraj li. Asou léchel mizi lafòs tranblann-tè, yonn ki té ka fè 7 a 7,34,  brennen toutt zantray Ayiti ba’y, liswè  li 12 janvié 2010 a sentjè mwen diss. Konsidiré sé pa espré, a sizèd maten, li 20 janvié 2010,  an dézienm viré ba péyi tala bon soukouss é vini krazé tousa ki poko té tonbé atè, tousa i té bliyé dépotjolé. 

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
Ki jou nou kay konprann sa ?
Térèz Léotin

Adan an chanté nou ka tann : Man lé « ou imisé’w » adan lavi mwen,...   man ni « an frett » adan tjè mwen ». Man té ké bien lé chanté chanté a kon toutt moun - ti mizik la douss - men man la ka gadé wè konprann sa « imisé » lé di an kréyol, é man pa dwett tousel. Man anvi sav, pass man pa lé kwè piess, piess, men piess, ki sé mo fransé a « immiscer » ki za kouri vini ladjé kò’y andidan an fraz kréyol, éti ou té kay pé di : « man lé ou rantré adan lavi mwen». Man lé sav tou, kisa chantè a ni an tett li, lè i ka chanté : « man ni an frett adan  tjè mwen. » Ess sé lidé'y di di : man ni "an frett" pou ba moun kou andidan tjè mwen, (sa ki ka fè’y di likontrè pawol lanmou a i té lé simen laa), oben ess i pa té lé di pito : « man ni an "frédi" ki ka vini sansslé tjè mwen» ?

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
KOZETT
par Térèz Léotin

An jou konsa Kozett gadé kò’y adan miwè'y la, ek i di an tjè'y : Ébé !

Dapré'y, konsidiré i té press bel. Sa fè'y tou dwol, tou lòloy*. Jik jòdi, i pa té kò jenmen pran tan pou gadé fidji'y. I té ka wè kò’y adan glass la, men i pa té ka nòz antété kò’y pou mimin* li menm. Épi yo té za fè'y tann é konprann telman ki sé led i led.

Jean Valjean tousel ki té ka di tou dousman : En non ! En non !

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
LES APPARATCHIKS
Térèz Léotin

Lorsque pendant longtemps, la langue française était encore une langue vulgaire, et que seul le latin était une langue digne, (la langue des savants comme Descartes), si ceux qui ont voulu qu’elle devienne une langue écrite, pour la sortir ainsi de l'oralité, dans laquelle elle était, s'ils avaient eu la même attitude, que les contradicteurs anti-créole, la même réaction, les mêmes réflexions à se dire qu'il n'y a pas de nécessité de l'écrire, puisqu'on la parle déjà, aujourd'hui, ces inconditionnels de la langue française à tout prix, ne seraient pas là à défendre, cette bonne vieille langue, qui fut elle aussi, si grossière, en son temps.

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
ALZAYMÈ
Térèz Léotin

An model maladi ki gaté vayan, padan ki ven tan dèyè té pri, é ki douvan pa té sav ayen, Alzaymè ki non'y. I ka fè'w bliyé kimoun ou yé, ki laj ou, ki koté ou ka alé, ni menm si ou sé ni an koté ka rété. Maladi tala pa ka fè jé, sé lézott la nonpli, men i ka fè'w ped lonnè di sav ki, an jou, anba gran kwi siel la, ou té ni an ti lexistans. Ou ka vini kon an moun ki ka néglijé kò'y, men toutt pwoblenm lan sé ki ou pa okouran tousa. 

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
LE GRAND CENTRE PÉNITENTIAIRE ENVISAGÉ
par Térèz Léotin

La ministre de la justice, notre ministre "bòkay", l'amoureuse des tirades et autres mots étalant ses connaissances littéraires, notamment sur Césaire ou Léon-Gontran Damas, a déposé la balance, refusant le deux poids deux mesures, du retrait de nationalité et, choisissant le glaive face au gouvernement de la personne, elle a démissionné. 

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
LIB SÈVISS LA
Térèz Léotin

Samanlé sé té sel yich manman'y ki té fè'y ta. Kivédi laj la té za monté anlè tett madanm lan, lè i rivé jwenn an nonm ki té pasé bòkay li dégaré'y vitman, avan tan an sé vini fè belté'y disparett anba grijiti*. An fwa misié a déjennfité* viéfi* a, i kité'y la, gwo bouden. I tiré pié'y, é i pran lawoutt alé wè, pi lwen, si i pa té kay pé kontinié menm konmess li a épi anlott madigwann*.

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
Le jeu-concours d'histoire Ti-Jo Mauvois
Térèz Léotin

Le 06 décembre 2011, Georges Bernard Mauvois, dit Ti-jo Mauvois partait au pays des gens sans chapeau. Pour commémorer sa mémoire, Le comité Ti-jo Mauvois à l'initiative de Georges Aliker, a mis en place, un jeu-concours d'histoire "Ti-Jo Mauvois" depuis 2015. Il se tient en Martinique, au mois de juin et s'adresse aux scolaires et aux adultes. Son but est de  permettre à tous de mieux connaitre notre histoire et de se réconcilier avec l'Histoire.

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
DÉPI ŒDIPE, DÉPI MOÏSE É JIK JÒDI.
Térèz Léotin

Pa bò 19 vienm siek avan Jézikri wè jou, nou sav ki Apollon, an model gaded-zafè avan lè, té ka ba La Pythie prédision’y, é té ka djéri moun. I té vréyé'y di Wa Laos konsa ki, yich li a té ké tjwé'y é ki, apré i té kay mandé pwop manman'y ki fè'y, rété é i té ké mayé épi’y. Nou sav tou, ki pou pran douvan avan douvan sé pran'y é kidonk, pou malè tala pa té rivé fett piess, Laos té mandé an sèvitè’y, ay klouwé dé pié ti manmay la, adan an piébwa ba'y. Konsa i té ké sekten ayen pa té kay fè'y chapé, piss dé pié'y té klouwé.

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
ESS SA VRÉ LANMOD LA PASÉ ?
Térèz Léotin

Dépi lépok Pline l'Ancien, yo té ja konnett konfiti, men poko té ni sik. Ni sik kann, ni sik bétrav. Sé épi miyel yo té ka dousi sé fri a, lè yo té ka tjuitt yo pou fè konfiti ek konsèvé yo, an fwa sézon an té boutt. Anpliss di sa, sik la ki ka bouyi adan’y lan, sa rann bagay anmè dou, i ka mété sa ki titak rak* kon zikak* manjab, é sa ki sé si kon sirett-kochon, angloupab. Miyel oben sik kann ka fè sé mirak tala.

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
POURQUOI ?
Térèz Léotin

Jusqu’à la fin de nos jours, nous partirons sans doute avec ce questionnement qui aura peut-être été une des bases essentielles de notre existence : pourquoi ? Sans mettre en doute la capacité de nous gérer, de gérer le comportement de chacun d’entre nous, de nous accompagner sur notre petit parcours terrestre, ô Grand Être Suprême, si comme on le prétend vous existez, demeure toujours en nous la question du pourquoi.

Le Bloc-notes de Térèz LEOTIN
La fen an mond ka alé
Térèz Léotin

Lè ou té bouzwen an pè soulié, dan litan ou té ka alé lakay an kòdonié. I té ka pran mizi pié'w, ou té ka atann yonn dé simenn, é i té ka fè soulié a, ba'w. Men jòdi jou, nou présé genyen, présé maché, présé alé izé soulié a.