Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

TAN FE TAN... Juiyé 2020

TAN FE TAN... Juiyé 2020

Chak moman tan, chak nasion ka chwézi moun i ka gloriyé ; sé sé met-a-manyok péyi a ki ka désidé vréyé douvan moun larel-lidé yo égal-égo épi ta-yo.

Mé délè, tan fè tan, tan kité tan ; an moun ki mérité yo mété an estati ba’y yè, padavwè anmizi-anmizi larel-lidé péyi-a ka chanjé, pep-la pé désidé sa moun-tala fè an tan lontan pa té sitelman bon pou mérité i ni an estati jòdi.

Sé sa ki ka rivé épi zafè déchoukaj sé estati-a.

Lanné-tala, , prèmié estati yo déchouké, sé atè l’Anglitè sa fet, adan an vil yo ka kriyé Bristol. Sé té an estati Misié Edward Colston. Sé li ki té prèmié esklavajis Bristol la ; o 17em siek, misié té ni 40 bato ki dépòté pa koté Lanmérik apochan 100.000 Afritjen. Edward Colston té sitelman rich i té ka prété gouvelman britanik la lajan.

Estati-tala, yo mété’y doubout lanné 1895 pou gloriyé an moun ki, épi dot, pèmet Wayom Ini vini an péyi rich gras a koloni’y. Mé tan fè tan... Dépi yonn-dé lanné, moun mandé mè-a tiré estati-tala padavwè yo pa té dakò gloriyé an esklavajis kon tala, mé sé mapipi Bristol la pa tann mach. Anfinaldikont, sé pep-la ki déchouké’y.

An tan lontan, atè Almay, lè Adolf Hitler té met-a-manyok péyi-a, estati’y té ka fè siwawa. Aprézan pa rété pies ; gouvelman péyi a déchouké yo lanné 1949 pou pep-la pa ni lidé misié-a té an moun ki mérité yo gloriyé’y. Tan fè tan...

Ki manniè déchoukaj estati fet atè Matinik ?

Dan lé lanné 1980, Mòn-Wouj, yo brilé an estati Charles de Gaulle. Yo pa janmen viré mété an lot alaplas li. Charles de Gaulle, lè i vini Fodfrans lè 22 avril 1964, di kon sa, Matinik sé an ti lapousiè adan an loséan.

Kantapou lenpératris Jozéfin, dapré sa yo ka di, i ankourajé Napoléyon viré mété lesklavaj doubout lanné 1802. Sé lanprè Napoléyon III ki désidé mété an estati ba Jozéfin, lanné 1859. Mi anvwala, tan fè tan... Lanné 1991 an krey moun koupé tet estati-a. Lè 26 juiyé 2020, yo déchouké’y.

An krey jennjan fini déchouké dé estati Victor Schoelcher ; yonn té Fodfrans dépi 1904, lot-la té lavil Chelchè dépi 1964. Schoelcher té an nonm politik fransé ki goumen pou Lafrans fini épi lesklavaj ; an menm tan-an, i té an kolonialis rasis. Sé jennjan-tala pa dakò pou ni estati Victor Schoelcher atè Matinik aloski sé sé zesklav-la ki goumen pou raché libèté-yo.

Lè 26 juiyé 2020, yo déchouké estati Pierre Belain d’Esnambuc, prémiè kolon ki débatjé Matinik. Lafrans mété estati’y Fodfrans lanné 1935, lanné Lafrans fété sa yo ka kriyé le tricentenaire, kivèdi twa san lanné dépi d’Esnambuc mété lanmen anlè Matinik ba Lafrans.

Matinik, anlo moun pa anvi wè estati sé kolonizatè fransé a ankò.

Kisa ka fet lakay vwazen-nou, Sent-Lisi, ki kasé kod épi Wayom Ini lanné 1979 ?

*Ni estati pou gloriyé dé nonm politik péyi-a, prèmié met-a-manyok péyi-a ek moun-lan ki mété doubout le parti travailliste de Sainte-Lucie

*Ni an estati pou gloriyé jou-a péyi-a sòti anba djouk Wayom Ini a ; i ka gloriyé sé Kalinago-a ek sé pèchè-a

*Ni an estati an jénéral fransé, Charles Eugène Gabriel de La Croix de Castries, Marquis de Castries, ki fondasé Kastris, vil kapital la

*Ni an Croix Lorraine padavwè, atè Lafrans, sa té senbol la résistance ek Sent-Lisi fiè i ba sé rézistan matinitjé a an bon pal toupandan déziem ladjè mondial la

*Ni an estati Simón Bolívar ek an lot ta Jean-Baptiste Bideau, an milat ki wè jou Sent-Lisi ek ki pati goumen atè Bénézwel lanné 1811 pou péyi-a vini lib ; an moman tan tala i sové lavi Bolívar.

*Ni estati dé moun Sent-Lisi ki genyen Prix Nobel la – Derek Walcott ek Sir Arthur Lewis ; lanné 1993 Laplas Kristof Kolon yo tounen’y Laplas Derek Walcott

*Ni an estati ki ka gloriyé lanmou

* Ni an estati ki ka gloriyé tout moun ki goumen pou péyi-a trapé libèté’y

Pou gouvelman Sent-Lisi a, sa potalan pep péyi-a konnet listwè’y, konnet moun péyi-a yo pé gloriyé. Tan sé kolonialis-la bout, aprézan sé tan pep Sent-Lisi.

Atè Matinik, ni moun ki ni menm lidé-a, an lidé ki tijé piti a piti dépi 40 lanné ; sé pa lamenm larel-lidé ka chanjé.

Sé patriyot-la ek sé profésè listwè a, yo fè mannev pou fè pep-la konprann listwè’y, gras a radio Asé Pléré Annou Lité, RLDM, jounal, plodari, gawoulé, konsit, démomatjé... Sé sa ki fè ki santiman nasional la ka wè jou.

Aprézan atè Matinik, ni estati ki ka palé di listwè péyi-a :

*Atè Fodfrans, La Trenel, lanné 1971, Kokho René-Corail fè an estati pou gloriyé tout moun ki goumen pou libèté yo

*Atè Lariviè Pilot, mè-a dépotjolé estati Victor Schoelcher a lanné 1974 ; lanné 2013, yo mété an estati anmitan bouk-la pou gloriyé met-pies sa yo ka kriyé L’Insurrection du sud

*Atè Dianman lanné 1998, Laurent Valère fè an moniman yo ka kriyé Cap 110 pou fè moun sonjé lesklavaj bout ni 150 lanné di sa, an moniman ki ka pòté respé ba moun Lafrik ki néyé lanné 1830 lè bato-a ki té ka chayé yo koulé

*Anlo komin ni an estati neg-mawon aprézan. Dènié-a sé atè Lanmanten ; sé Khokho René-Corail ek Alberto Lescay Merencio, an Tjiben, ki mété’y doubout lanné 1998

*Atè Chelchè, ni an krey estati yo ka kriyé L’Arbre de la Liberté ; sé Henri Guédon ki fé’y lanné 2001 pou gloriyé sé Amérendjen-an

*Atè Prèchè lanné 2001, Hector Charpentier fè an moniman ki ka montré dé lanmen ki pété chenn

*Atè Trinité lanné 2019, Hervé Beuze ek Michel Pétris fè an moniman yo ka kriyé La Flamme de la Liberté

Jòdijou, pep-la véyatif ; i pa ka asepté ankò yo montré’y listwè lot-la avan yo montré listwè-a ki tay.

An vérité, tan fè tan, tan kité tan.

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.