Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

POBLEM MATJÉ LANG KRÉYOL LA EK MANNIÈ RÉZOUD YO

POBLEM MATJÉ LANG KRÉYOL LA EK MANNIÈ RÉZOUD YO

{{1. Bayalé (introduction)}}

Ni onlo téori asou lorijin lang kréyol la : ni sa ki ka di konmkwé sé adan sé kontwè l’Afrik-la ki sé primié djouk-la koumansé palé an « pidjin » afwo-pòtigé. Kon zot dwet sav, sé Pòtigé primié douvan ki fè konmes djouk (esclave) asou kot l’wes l’Afrik, an 16-è siek-la. Sé Pòtidjé-a té ka sanblé sé Neg-la adan dé kalté barak pannan mwa épi mwa davwa pa té ni anpil bato ki, an tan-tala, té ka janbé l’Atlantik. An djouk té pé rété 4 mwa, 6 mwa, 1 lanné, délè 2 lanné, adan sé barak-la avan yo té vréyé’y alé l’Anmérik. Kidonk tout kalté model pep l’Afrik té ka touvé kò-yo réyini ansanm ek konmva yo pa té ka palé menm lang-lan ek yo pa té ka konprann lang pòtidjez la non pli, an nouvo model lang paret. Sé sa sé langis-la ka kriyé an « pidjin ». Sé pòkò toutafetman an lang mé sé an zouti ki ka pèmet bokanté-pawol (communiquer), sé an migan (mélange) lang afritjen épi pòtigé. Silon téori-tala, lè zot wè sé esklav-la té ka débatjé adan sé dives zil lé Zantiy-la oben adan sé péyi l’Anmérik kontinantal la, yo té ka konsèvé sikti (structure) pidjin afwo-pòtidjé a mé yo té ka mofwazé (modifier) vokabilè’y. Kontel, si yo té adan an zil fwansé, yo té ka tiré vokabilè pòtidjé a pou mété vokabilè fwansé ; si sé adan on zil anglé yo té débatjé, yo té ka tiré vokabilè pòtidjé a pou mété vokabilè anglé kisasayésa (etc…). Sé sa ki ka esplitjé ki tout kréyol, kisiswa vokabilè-yo, ka sanm. Téori-tala, yo ka kriyé’y an fwansé, « la théorie de la monogenèse » kivédi sé on téori ki ka di ki sé diféran kréyol la fòmé kò-yo asou an sel fondas (base) : pidjin afwo-pòtidjé a.

...

Voir la totalité de l'article au format pdf :

Document: 

Poblem_matje_kreyol.pdf

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.