Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

"PAPA, ES OU KA CHONJÉ JOU-A OU TÉ MENNEN MWEN O DOKTÈ PAS MAN TÉ VALÉ GRENN TJÉNET-LA ANTRAVE ?"

Chabine Lamontay
"PAPA, ES OU KA CHONJÉ JOU-A OU TÉ MENNEN MWEN O DOKTÈ PAS MAN TÉ VALÉ GRENN TJÉNET-LA ANTRAVE ?"

   Sa ou fè Papa ?  Yo di konsa jòdi-ya, sé la " Fête des Pères".

   Man sav ou ka touvé sé kalté bagay-tala sé dé kouyonnad pas sé "Babylon system" ki mété sa asou latè.

   Kifè, ba'w, lanmou sé an bagay espiritiel kivédi lanmou adan an fanmi, sé Bondié selman ki ka palé. Men man blijé chonjé'w kanmenm jòdi-a pas man fini tann an chanté Jimmy Cliff ou té ka ouvè bien fò an loto-a : 

   "I can see clearly now the rain is gone..."

   Ou té ka chanté'y ansanm épi'y kon an zwézo ki té fini pété kaloj-li pou monté direk nan siel. Man ka riwè'w bis ni an loto-a pa koté Lans Michel ka chanté ek ka dansé épi tout chivé nwè'w ka désann anlè do'w konsidiré sé té liméwo'w anlè an mayo foutbol.

   Fout ou té an bel boug ! Mésié ! 

   Man pa lé di ou pa bel ankò, men tan fè tan tan kité tan: " Krakrakra ! "

   Men Papa, es ou ka chonjé jou-a ou té mennen mwen o doktè pas man té valé grenn tjénet-la antravè lè man té an timanmay ?

   Kidonk, ou té mennen mwen o doktè pas sé wou yonn ki té la épi-mwen ek man té pè anchay. Anlè lawout-la, man pozé'w kisasayésa keksion pas man té konprann Bazil té key anni chayé mwen abo man pa té ka rivé konprann ki koté. Anplis, man té lé rété asou latè-a pou anmizé épi zot tout-la ek pou manjé bous woti lé dimanch oswè.

   A lè-tala, ou di mwen an bagay men man pé pa répété'y pas : " Sa ki fet asou lanmè ka rété asou lanmè ". 

    Érez-di-bonnè, tout zafè-mwen pasé nawflaw kay doktè-a men man kontinié terbolizé lespri'w épi anchay keksion lè nou té ka déviré lakay-nou. Kidonk, man té konprann gren-an té key anni pousé adan bouden-mwen kivédi man té key tounen an bidim pié tjénet: " Krakrakra !". Anfinaldikont, man pozé'w keksion-tala jòdi-a pas man sav bien ou ka chonjé jou-tala. Dépi nou jwenn, ou toujou ka mété mwen alafet épi sa ek nou ka mété bon ri atè lè ou ka imité mwen.

   Nou pé di dévenn-tala rapwoché-nou anchay pas pèsonn pa sav sa nou sipoté. Sé té primié fwa nou té tou lé dé pou fè an bagay pòtalan kivédi sé té an bien pou an mal.

   Alos, mèsi Papa ba tou sa ou za fè ba mwen-an. 

   Ou fè mwen grandi épi nannan obidjoul andan kò-mwen ek andan kabech-mwen.

   Man ka voyé labénédision ba'w épi tout sé bel mizik Bob Marley-a ou enmen yan : " Get up, stand up, stand up for your rights... ! "

   Papa, ou adan tjè-mwen pou lavi éternel davwè sé wou ki ka ba mwen lafos tou lé jou. 

   Alos, asiré-pa-pétet, grenn tjénet-mwen an, sé wou menm !

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.