Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

Lisé Chelchè : mè Fodfwans lan ka fouté fè !

Lisé Chelchè : mè Fodfwans lan ka fouté fè !

   Ki sa sé anségnan Lisé Chelchè a lé ? Ki an tranbmann-tè fet ek ki sé vié batiman-an anni chapé-tonbé anlè tet-yo ek tet sé zélev-la épi tjwé an bon enpé adan yo ? Sé sa yo lé ? Serge LETCHIMY té ponmet yo fini lisé tranzit Lamatènité-a pou jwen 2013 kivédi larantré-a té ké fet an septanm 2013. Dat finisman sé travo-a té matjé anlè panno-a ki té dwet-douvan ansien lopital-la ek tout moun té pé wè'y.

   Septanm 2013 rivé, lisé tranzit-la pa té fini, mé sé anségnan-an pa di HAK !
   Septanm 2014, menm biten-menm bagay, pa ni larantré ek djol lè SNES ek lézot sendika fwansé a rété koud.
   Septanm 2015, "rebelote" kon yo ka di adan lang Moliè a.
   Lè PPM ped éleksion septanm-lan, sa té lojik ki GRAN SANBLE POU BA PEYI-A AN CHANS té sispann sé travo Lamatènité-a davwè pri lisé tranzit la té wosé di konmen milion éwo an plis di sa ki té prévwè. Fok té sispann makayaj lajan-tala ! Kifè, CHABEN désidé réparti sé zélev Lisé Chelchè a adan dives lisé Fodfwans, tan pou la CTM té viré konstwi'y. Sé la pou té wè moun vréyé labou, yo ki pannan 5 lanné, kivédi an tan la-Réjion ek LETCHIMY pa té janmen brennen ! "On veut détruire le lycée Schoelcher !", "On veut la mort de notre communauté scolaire !", mi sé sa sé sendika anségnan an (sof CSTM-Education ek UGTM-Education) koumansé di ek yo òganizé pliziè aksion pou sa blotjé lantré établisman-an. 
   Yo pa janmen blotjé Lisé Chelchè an tan LETCHIMY pou mandé'y poutji larantré Lisé tranzit la pa fet an septanm 2013 ni an septanm 2014 ni an septanm 2015.

   Lè Rektris Matinik rimatjé sitiasion-an té an manniè koré, i désidé mété sé zélev Lisé Chelchè a adan Lisé Acajou, atè Lanmanten, mé kominoté Acajou rifizé sa ek falé bien té touvé an final-di-kont. Kifè CHABEN mandé lavil Fodfwans permi pou konstwi yonn-dé batiman pré-fabriké adan Lisé Joseph Gaillard. Fok ké fè sé travo-tala vitman-présé davwè larantré septanm-lan pa lwen. Men, lanméri Fodfwans ka pwan tout ti tan'y pou réponn pa espré kifè la-CTM té blijé koumansé sé travo-a adan lentéré sé zélev-la.

   Men mi anvwala jòdi-jou, mè Fodfwans-lan, Didier LAGUERRE, vréyé an let ba met-a-manyok la-CTM, Alfred MARIE-JEANNE pou mandé'y sispann sé travo-a osnon i ka fouté'y an jistis !  Ki sa LAGUERRE lé ? Ki zélev ek met-lékol riviré adan Lisé Chelchè an septanm ka vini a abo tout sismolog ka di ek viré di ki an bidim tranbmann-tè, kon ta Ayiti a, pé fet a nenpot moman ?

   Oben sé ankò an lot ladjè politik i ka chaché épi GRAN SANBLE POU BA PEYI-A AN CHANS ? Si sé sa, enben fout sa red wè ki jòdi-jou, ni dé serten politisien ki pa pè jwé épi lavi moun, lavi zélev, pou sa réglé kont-yo ! Fout sa led tou wè an éli PPM ay chaché riprézantan Papa Blan an, kivédi Préfé Matinik la, pou sa minasé an lot éli matinitjé kon'y menm !

   CESAIRE pa té di sa !...
 
Vokabilè :

Abo : malgré.

Davwè : parce que.

Dwet-douvan : en face de.

Final-di-kont : solution.
Finisman : fin.
Hak : rien.

Kivédi : c'est-à-dire.

Koré : bloquer.
Makayaj : gaspillage.

Met-a-manyok : président.

Osnon : sinon.

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.