Sonson té ka fè chofè taksi.
Touris-la, li, té sòti-fin débaké asi tè lilèt-la.
Il té las kon las fèt
davwai té pasé sitèlman tan adan vant a avyon-la !
E mi i té rivé la, an mitan on bann moun avè po fonsé a-yo
ka palé on kalité wanni-wannan i pa té ka konpwann.
Adan ki péyi i té débaké la ?
Gwadloup ?
Matinik ?
Yo té di-y i té ké adan on dépatman-Lafwans !
I té rivé koté katrè-laprémidi é adan on batzyé
Solèy-la té anni kasé labadijou.
Syèl-la té liminé èvè zétwèl klérant
E katyé-lalin la kant a-y té ka pwan on pozisyon
akwèdi on hanmak
pou kèk Pyéro- oswa Jan-lalin fengnan
vini lonji-pozé kò a-y.
Enkyèt kon takyèt Touwis-la mandé chofè taksi-la :
Aprésa touris-la anni pé-bouch a-y tèlman i té wont limenm a-y, ka kalkilé asi diférans a kilti, chak pèp, chak kilti, i pa té kay rété viv ababa pou mò kouyon asi on péyi i té vini jous la pou té konnèt, i rété bouch a-y fèmé jiktan yo rivé adan lotèl-la ola i touvé zanmi touris a-y.
Vokabilè : mo pou konnèt.
Davwa : parce que.
Wanni-wannan : de l’anglais : « one-one », jargon, charabia.
Kasé labadijou : casser la barre du jour, le soleil passe l’horizon pour aller se coucher sans les longs crépuscules qu’on connait au-delà et en deçà des Tropiques du Cancer et du Capricorne.
Pé-bouch : « paix (à la) bouche », se taire, garder le silence.
Pyéro-lalin : Pierrot ou Jean de la Lune.
Hylodes de Martinique : Eleutherodactylus martinicensis de la famille des Hylidés, est une espèce de grenouille endémique. (sources : Histoire naturelle des Amphibiens et Reptiles terrestres de l’Archipel Guadeloupéen par Michel Breuil, Muséum National d’Histoire Naturel).