Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

I fè bet-a-fé dépalé !

I fè bet-a-fé dépalé !

          Pou sa palé asou Jean (Anaclet)  Bernabé, an lidé vini an tet-mwen fougonnen asou  sans dé tinon’y pé ni. Nou té ja ni poutoutbon lokazion  bokanté pawol asou sijé-a.  Rézon-an, sé ki  Kektan avan jou-taa, man té vin sav, misié-taa ek mwen, nou té ni sé menm tinon-an. Men sa pou man rajouté, si mwen lé rété onnet épi mémwè Jean Bernabé, sé ki avan jou-taa, man té ni an bidim model rayisans ba déziennm tinon-mwen. Man té toujou mandé kò-mwen , ki koté manman-mwen té alé chèché’y ?  Ki bagay té travèsé lespri’y  ba an timanmay an tinon kon taa ? Mwen pòkò té fè ayen men i té ja ka kondané mwen. Ek man té toujou wont lè mwen té ni pou di’y.

      Men apré jou-taa, apré bokantaj-taa (i  té rivé mété Anaclet ek Paraclet asou pres menm wotè-a ),  tout bagay yenki boulvèsé an tet-mwen. Ek man di manman mèsi (ek padon davwè man té malpalé’y pandan tout tan-taa) ! Man di Jean Bernabé mèsi (padavwè i té tiré lasi an zié- mwen). Pas fok di’y,  i té ka pòté dé tinon’y épi fiewté ek ganm  ! Mwen menm koumansé maché kon an kok a bel poz.

      Nou abo lé di an tet-nou, ki zafè létid asou sans tinon, sé an zafè kouyonnad, an zafè  makakri, an bagay mas. Men,  man anblijé rikonnet ki man rété estébékwé douvan sa man jwenn, sitelman i lianné épi sa Jean Bernabé (té) yé.

Annou jété zié asou’y :

« Jean[1]

 

Le prénom Jean tire ses origines de l’hébreu Yehohanan. Curieux, Jean a besoin de se cultiver pour assouvir sa soif de connaissance. Ambitieux, il veut briller et se met la pression pour atteindre ses objectifs. Il ne tolère pas l’échec. Sous son air sévère et autoritaire se cache un homme généreux, loyal et enthousiaste. »


« Anaclet[2]

Travailleurs opiniâtres, de forte personnalité, équilibrés et réfléchis, ils ont le sens des responsabilités et du commandement. Tolérants, diplomates, pourfendeurs des injustices, ils s'engagent souvent pour les combattre. Esprit critique, plutôt insoumis, fiers, ils cultivent leur différence. Ils sont positifs et aiment convaincre.»

 

         Man ka lésé chak moun épi  lidé’y asou zafè-taa.

           Isi-a kon akaz, ni an ti pawol ka di : « tout bet-a-fé ka kléré pou nanm-yo ». Asou chimen lavi-mwen, man fè chans  jwenn an Nonm, an Pwofésè, an Wouchachè, an Matjè, an Matinitjen, an Nonm- vayan, an Nonm-doubout, an lot model bet-a-fé…an Mòso fè…

        Konmva man té ka travay an GEREC-F la, man ni tan wè, konstaté, asiré, Jean Bernabé té tou sa ek plis ankò.

       Lè’w té ka jwenn li pou pwèmié fwa, ou pa té ka djè anvi ri. Ou pa té ka noz menm souri.  Fidji’y té ka chayé an model lasériozité ki té ka anpéché’w bòdé bò’y. Men, man pa menm sèten ki sé étidian selman ki ta ka risanti sa afos boug-la té an zafè’y. Lè ou té ka jwenn li, on sel santiman té ka tijé : respé !

      Men mizi tan té ka pasé, mizi ou té ka travay épi’y, ki’w té étidian, pwofésè, sekrétez, kisasayésa… lidé’w asi’y té ka mofwazé lamenm. Pas, an menm tan, ou té ka jwenn tou sa ki té ka fè sété JEAN ANACLET BERNABE : An mapipi a pwofésè, an vayan militan , an papa, an mari, an zanmi-kanmarad…

              Sété an nonm ki té an bibliyotek a li tousel. An pwofésè ki té ka konsidéré, lè’w ni an sewvo ka maché bien, ou ni obligasion fè’y travay touléjou. Lè i té ka ouvè bouch –li pou fè an lison ba’w fok ou té sonjé branché an «  dékodè » chak lè. Davrè bagay-la té pann ho ! Men sa ki té ankò pli bel, sé ki fidji’y té ka anni mofwazé lè’y ta ka palé di kréyol. An model limié té ka paret asou menm fidji-a ki té fèmen kon lapot légliz, dé minit avan an.  Wi, nonm-lan té enmen sa’y té ka fè.. Wi nonm-lan té fò..

          Ek sé adan menn lespri-a, ou té ka wè militan-an doubout. Fok pa té douvan‘y lè’y té ni lenpresion ki létid kréyol té ka sibi an falfret, an lenjistis. Boug-la té té ka anni  lévé faché lamenm. Men pa an vié model faché… Non !… Sété an faché ek détewminasion. Lè’y  té  sèten i té ni rézon, i pa té ka ladjé ayen. Pies gaoulé pa té two fò ba’y. Ek i té ka fè tou sa i té pé pou zafè réglé nawflaw. Davwè, i té sèten potalans konba-a i té pran an. I té sèten ki létid kréyol té ni plas-li andidan létid la Frans ka pwopozé adan sé linivèsité-a. Ankò plis pa atè isi-a.

     Man pa janmen an sel jou, wè’y bat dèyè douvan pies konba ki pou kréyol, ki pou fakilté-a oben linivèsité-a. Ki’y té ni moun èvè’y, ki’y té tousel. Wi, sété an mapipi djérié.

     Yonn di pli gwo konba i mennen ek i genyen, sété pou zafè CAPES kréyol-la.  Ek pies pwofésè kréyol touwon la Frans pa pou janmen anbliyé sa.  Pas si jòdijou, tout sé pwofésè kréyol Matinik ek lot bò dlo ka voyé douvan létid kréyol avè fos, asirans, plézi  ek respé, sé davwè an jou, an nonm vayan désidé koz-tala té mérité mété grif an tè. Ek, pa an sel jou té ka pasé si‘y pa té ka bwaré  konba-taa.

     I té ké ni sitelman bagay pou di ankò asou sa Misié-taa té yé ek yé toujou, poulakoz sa’y kité ban nou. Men fok mwen bout kozé-mwen. Menm si ti pawol-la ka di pawol neg pa ni bout, fok mwen twouvé lapot pou sòti adan’y.

    Wi, si atè isi-a, nou ka di, chak bet-a-fé ka kléré pou nanm-yo, Jean Anaclet Bernabé, fè yo                                                                                                                                                         dépalé…

   Pas, i  pasé lavi’y ka kléré pou nanm lézot. Ek limié-taa ké kontinié kléré jiktan pitit a pitit, a pitit, a pitit, a pitit  an nou…ké kontinié matjé « kréyol » asou an tablo lékol.

                                                                                                                  Lonnè ek respé, Pwofésè,

                                                                                                                                  Mèsi…

 

Jane ( Anaclet)  ETIENNE

Professeure Certifiée de créole, 2003




[1] Source : www. Prenoms.com

[2] idem

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.