Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

Bèt-a-Man-Ibè é Kèlè-la

Hector POULLET
Bèt-a-Man-Ibè é Kèlè-la

   Bèt-a-Man-Ibè  ka fè moun pè

   Jik jòdijou. 

   Kanmenmsi (bien que) ponmoun pa janmé vwè bèt-lasa

   é ponmoun pa konnèt kimoun i té Man Ibè. 

   Mé toutmoun sav 

 “ Siwvwè an gran mitan lannuit 

   ou tann on dézòd a chenn ka trenné

   fè mannèv 

   fèmé pòt a kaz a-w

   kouri séré kò a-w 

   adan kabann a-w

   bouché zyé a-w 

   bouché zòrèy a-w ! »

   Yékri !

   Té tini on tan 

   dépi Piton Bayawjan jis rivé anho Bèlotès 

   Tout patiraj a sé montangn-lasa 

   té péyi a Nèg-Mawon.

   Kèlè-la ( le Tueur / the Killer ) 

   li 

   té on Nèg-Mawon 

   Majò tout Nèg-Mawon 

   Majò yo ka kriyé Majò !

   Adan tout bitasyon an péyi-la 

   ki Nèg 

   ki Blan 

   toutmoun té ka trapé latranblad 

   dépi yo té tann  nonmé non-lasa

   Kèlè-la !

   Kanmenmsa (cependant) té toujou tini détwa nèg-kaz 

   té ka mandé Bondyé

   pou i véyé asi  

   Kèlè-la !

   Fo byen sav

   Kèlè-la té on Bétamaribé1

   On sosyété nèg-gérilas (guerrier, combattant)

   fenfon Lafrik 

   anho péyi Dawomé

   I pa janmé té asèpté 

   rantré anbajouk

  a ponmoun 

   ki ta sé Krétyen-la

   ki ta sé Mizilman-la.

   Bòdé bato négriyé-la té bòdé kotésit

   Kèlè-la

  té soté an lanmé-la 

   épi i té rivé pwan bwa.

   Aprésa i pa té ni sès (sans répit) ka chèché 

   onsèl biten

   vwè kijan fè pou i té délivré 

   tout Bétamaribé frè a-y 

   yo té chayé-alé èsklav 

   dépi péyi a-yo 

   jis isidan.

   Li évè sé Nèg- mawon a-y la

   yo té ka désann tou anrajé

   an gran mitan lannuit asi sé bitasyon-la

   yo té ka mété difé

   yo té ka brilé bitasyon

   pyès kann

   yo té ka dékalaminé

   ki kaz 

   ki moun !  

   Oswa dòt parfwa

   an dous yo té ka vini 

   pwazonné chyen, bèf, chouval

   épi yo té ka délivré 

   sé Bétamaribé-la 

   Kifè tout nèg-bitasyon té sav 

    «… Siwvwè lannuit ou tann on dézòd a chenn… sé  on Bèt-a-Man-Ibè ! »

   On Bèt a Man Ibè ?

   Awa !

   On Bétamaribé

   i kay pou i jwenn èvè

   Kèlè-la !

   An péyi a sé Nèg-Mawon la.

   Yékra !

  Pannan lontan timoun an péyi-lasa kontinyé ka jwé on jé yo té ka kriyé Cho-déli ola on bann timoun lib té kay délivré on bann dòt timoun i té prizonnyé. Asifi yonn i té lib té rivé touché yonn i té pri san gadyen-la rivé touché-y, alò prizonnyé-la té ka touvé-y lib limenm a-y osi! 

   On jé pou té fè-nou sonjé jan

   Kèlè-la té ka délivré sé Bétamaribé-la.

   1 Bétammaribé ou Somba est une ethnie du nord du Benin actuel, ancien royaume d’Abomey. Jadis les Bétammaribés étaient réfugiés dans les montagnes de l’Atakora pour fuir les razzias, ils représentent encore de nos jours 6,9% de la population béninoise.  

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.

Pages