Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

Yo rivé déchouké Lula, sé sa yo lé fè Chaben !

Yo rivé déchouké Lula, sé sa yo lé fè Chaben !

   Lè sé kapitalis-la pa rété pies zam pou fann tjou moun ki ka défann pep-la, yo ka chaché tout kalté bililik, yo ka envanté tout kalté koko-makak pou sa sali répitasion-yo. Pi gwo akizasion yo ka fè sé ki sé défansè pep-la swédizan adan babilonnay (corruption) ek yo ka mété lajistis dèyè yo san-manman jik tan yo kalpaté (chuter/to fall).

   Atè péyi Brézil, sé sa yo fè ansien met-a-manyok (président) péyi-a ki tout moun konnet anlè non-jwet (surnom/nickname) LULA. Nonm-tala té ka défann sé maléré-a, sé madjendjen-an (prolétaire/proletarian) ek i té kréyé an zafè "bous sosial" pou pèmet yo sòti nan lanmizè ek vréyé yich-yo lékol. Bous-tala sé pa té gwo lajan, men i té itil ba moun ki pa menm ni divwa tjenbé labriz ek ki, pli souvan ki rarman, té ka mandé chien pen. Antouléka, gras a bous-tala, million Brézilien érisi(réussir/to succeed) ralé kò-yo adan lanmizè-a yo té ka lolé adan'y lan.

   Sé gwo kapitalis-la pa té kontan bagay-tala pies toubannnman. Kifè, yo fè an konplosité pou di konmkwa LULA ek madanm-lan ki té siksédé'y la, Dilma ROUSSEF, té fouré lanmen-yo adan lajan konpanyi pétwol brézilien an, PETROBRAS. Yo pòté mannev adan parlèman brézilien-an pou fouté ROUSSEF atè ek lamenm dèyè sa yo trennen'y douvan lajistis. An menm balan-an, san ped tan, yo voyé manblo (policier/policeman) aresté LULA lakay-li kon an malfentè toubannman ek tout télé montré'y épi dé minot alantou ponyet-li !

   Enben, sé menm kalté vakabonnajri-a sé Fwansé-a ka chaché fè épi met-a-manyok Kolektivité Téritorial Matinik, Alfred MARIE-JEANNE, ki tout moun konnet asou non-jwet li, CHABEN. Lajistis ka akizé'y konmkwa i konstwi an lékol nan péyi Dominik ek i té ké trapé lentéré adan sa, li fi'y li ek bofis-li. Ki lentéré ésa ? Manblo fouyé adan tout kont labank CHABEN, yo pa jwenn an tjou-patat lajan sal. Yo pa rivé démontré ki i anrichi kò'y, ni sé yich-li a non pli, épi zafè lékol-tala ki dayè, lè siklon IRMA pasé ni sis mwa di sa, té yonn di sé ra batiman-ann ki pa touvé kò'y dépotjolé (détruire/to destroy).

   CHABEN fini désann Pari pou pwosé'y la ek tout pep matinitjé a ka atann wè ki sa sa ké ba. Sel bagay, fok pouvwè fwansé a sav ki nou pé ké asepté pies kalté salopté !

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.

Pages