Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL
Linivèsité Bouliki 6

TROMATOLOJI, SIKOLOJI E LITERATI : « ON VYE KOLE ».

par Hector Poullet
TROMATOLOJI, SIKOLOJI E LITERATI : «  ON VYE KOLE ».

Yo ka di Sokrat on grangrèk an tan lontan, té fè maké asi anho lantré a on kalité Linivèsité té ni an tan lasa a Delphes an péyi Lagrès : « konnèt vou, voumenm a-w ». 

Pli souvan ki rarman sé on moun, on aksidan-lavi ka rivé-nou, oswa on liv nou ka li, ka rédé-nou konpwann kimoun nou yé an fenfon an-nou.

Jòdi-la an té ké enmé fè on kozé èvè-zòt asi on liv i mérité  moun kotésit pwan tan li. Kant a pou mwen, i rédé-men konpwann plibyen ankò kimoun an té pé yé.

Lotè-la sé on jenn Afriken-Mériken non a-y sé Ta-Nehisi Coates. Tit a liv-la an Anglé sé : ” Between the World and Me”. An Fwansé yo ba-y pou tit : “ Une colère noire”. An kréyòl si nou té ka di : « On kòlè nwè » sa pa té ké vlé di ahak. « Kòlè a Nèg » sa pa ka bay on bon lidé a liv-la. « Nèg kòlè ». Non pli.  An pisimyé di pou rivé fè-zòt on lidé : «On vyé kòlè », kon nou ka di « on vyé nèg » pou fè-vwè dépi tit a liv-la sé on menm vyé, ansyen é mové kòlè nou ka kontré toupatou an Lanmérik ola lèsklavaj lésé tras a-y. Dézyèm anba-tit a liv-la sé « Lettre à mon fils » : « On kozé ba gason an-mwen ».

Alain Mabanckou i fè pawòl-douvan a liv-la. Atoupannan mi sa Toni Morrison li maké asi lotè-la : « Apré lanmò a défen James Baldwin, an toujou pozé-mwen lakèsyon kimoun té kay rivé pwan plas entélèktyèl vid-la i té ka lésé dèyè-y la. Asiré pa pétèt sé byen Ta Nehisi Coates. On liv moun pé pa pa li. ».

Kanta pou nou, moun Bouliki, asiré liv-lasa fè-nou sonjé Frantz Fanon, on vayan doktè-tèt sikyat Matiniken i fouyé andidan sikoloji a moun kolonizé, oswa Albert Memmi onlòt lotè péyi Tinizi i rivé tiré on bon pòtré a kolinizé-la kon ta kolonizatè-la.

Si an ka mandé moun li « Une colère noire » a pa pou mwen vini adan onsèl paj-lasa chèché kondansé sa Ta-Nahisi Coates mété adan 200 paj liv. Sa an pé di, sé santiman liv-lasa dévwalé andidan konsyans an-mwen, lè i ka palé zafè a « pè pèd kò a-y » akwèdi « kò»-lasa tini menm rézonans, menm siyifyé, pou on Afriken-Mériken kon pou on Afriken-Antiyé. « Kò-la » sé on antité diférans évè konsyans-la atoupannan an menm tan-la i sé tout a moun-la, davwa pèd-li sé pèd-lavi, sé pèd tout.

Menmjan lè lotè-la ka palé kòlè-la i andidan a-y la. On kolè i pa andwa jan montré si i pa vlé pèd kò a-y. Pou ba-zòt on ti lidé épi lanvi ay li liv-lasa, mi on biten i ka rakonté é kijan sa manké rivé-y : on jou li èvè tigason a-y, yo ka désann on lèskalyé adan on gran magazen. On madanm mériken-blan touvé timoun-la pa té ka vansé asé vit agou a-y, i bouradé tinèg-la. Menmjan nenpòt nonm té ké fè, papa-la nòz di madanm-la sa pa ka fèt. Madanm-la monté an koko, konmansé ka hélé,  moun sanblé, gaoulé-la fè on nonm mériken-blan mélé-y é mandé papa-la : « ou vlé an kriyé lapolis ?!! ». Sé la i konpwann i té mété kò a-y é ta timoun a-y an danjé, onfwa-lamenm i valé kòlè a-y,  kifè sa mété-y plis kòlè ankò kont limenm a-y.

Anni ti épizòd-lasa ka di kijan liv-la pé fè nou sonjé, jan Afriken-Mériken pé ka viv vi a-yo akaz a-yo, an péyi a-yo , adan on péyi ola sé Obama  i té Prézidan Lézétazini, jijé alè dépi yo sav sé Donald Trump i kay vini Prézidan péyi-lasa !

Lè ou ka li liv-la ou ka vwè klè kon an mitan sòlèy, kijan déparfwa sé polis nèg menm ka kyouyé nèg, sé tinèg-lari ka fann fwa a dòt tinèg, ka fè nèg armé kont nèg. Ou ka mandé-w si pa ni on sanblans èvè sa ka pasé plizanpli souvaman kotésit ola vyolans-la toutmoun ka palé la, sé on migannaj a pè mélé évè kòlè. Pè é kòlè a on jennès foutépanmal, on pati moun byen sanfouté, on popilasyon moun aladriv :

« On nèg tiré asi on nèg !

On jenn tiré asi on jenn !

Pli kriminèl adan tousa

Nou sizé  ka ann’ gadé sa

Lè’w ka mandé sa ka pasé

Sé noumenm p’ou pousuiv

Pou krim kont Lagwadloup ! »

 

 ( Chanté a krèy Soft : Krim kont Lagwadloup)

 

Adan liv a Ta-Nehisi Coates nou  ka konpwann tini on rèl-fandas ka séparé Mériken-Afriken évè Mériken-Ewopéyen, on rèl-fandas fèt èvè  dé sòt kalité pérézité p’asi chak bò :  on pè-kòlè ka nouri on vyé vyolans p’asi koté séla yo ka di sé on ras nwè la ;  on pè-kakarèl p’asi séla ka kwè yo sé  on ras blan, dapwé-yo on ras pliméyè pasé tout rèstan moun asi latè,  menm lè pou kontinyé gadé plas a krèy-moun lasa ka aji k’on bann kriminèl.

Sa pé kotésit osi tini on vyé kòlè moun fouré andidan konsyans a-yo, dépi tan lèstravay, ka fè-yo ka manjé nanm a-yo an salad. Sa pé sosyété annou osi gadé on réyèl rèl-fandas toujou ka séparé popilasyon an-nou an dé bò : alòs, ès pa té ké  fo-nou konmansé penga dèmen dépi alè ? Sansa « The fire next time » « Pwochen kou-la, difé! » kon James Baldwin té ja ka di.

Wabap !

Mèsi onpil.

Bwètamo :

Ahak : strictement rien.

Between the World and Me : Entre le Monde et Moi. « Ant sa i Moun a-yo é Tan-mwen »

Pè-kakarèl :  peur panique, peur diarrhéique, trouille

Pè-kòlè : peur primale, peur au ventre mêlée de rage.

Pliméyè : meilleur.

Rèl-fandas : fossé, crevasse, abime.

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.