Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

TRAVAYÈ É PÉYIZAN

Numéro 20
TRAVAYÈ É PÉYIZAN

{Bayalé :}

{{TOUT JAN NOU GADÉ ,
KA NOU KA VWÈ ? :}}

Travayè ka pwan dè plis an plis fè :
lisansiman an lotel:1500 dé, twa déwnyé
lanné la, san konté Callinago é
pwoblèm a Kalenda. An bannann sé
menm biten avè lisansiman a 1700 travayè
agrikol.

E tousa apwé kè sé patwon la touché
on pil lajan a lékolektivité, a léta é a
léwòp. Patwon béké , an konplosité avè
pouvwa kolonyalis fwansé ka:

- Tchouyé pwodiksyon gwadloup pou
fè konmès ayo maché;

- Yo ka anpwazoné tè Gwadloup;

- Yo vlé ba yenki blan zanmi ayo travay;

- Yo ka mèt sendikalis dèwò, yo vlé
tchouyé sendika a travayè, sendijka ki
ka rézisté, sendika ki ka lité;

Tou sa avè konplosité a politisyen é
pawti politik( ki dwat, ki gòch, ki nasyonalis…).
Sa travayè é pèp Gwadloup ka sipòté
jòdijou :

Yo ka kryé sa mondializasyon, yo ka
kryé sa léwòp. E yo vlé fè nou kwè kè
pani mwayen fè ayen kont sa.

- Pani mwayen fè ayen pou présewvé
dwa a travayè ;

- Pani mwayen fè ayen kont démantibilasyon
a lé nasyon : okipasyon a Ayiti ;
lagè( Irak, Afrik, …..) ;

- Ekè nou pépa pwan divini a péyi an
nou an men, fo nou rété anba jouk a
fwansé ;

*Jan travayè é pèp doubout, jan yo
ka résisté, Jan travayè é pep Gwadloup
ka goumé, adan on sityasyon
konsa fo défann kan a travayè é owganizasyon
ay.

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.

Pages