Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL
Tan é Sézon 7

RESPÉ POU MOUN KA TRAVAY TÈ !

Hector POULLET
RESPÉ POU MOUN KA TRAVAY TÈ !

Douvanjou, on lavalas ka déboulé dépi anho on machann chabon ! Tout lannuit-la lapli-la bat tòl-la ! Loraj é zéklè déchikayé syèl-la. Van-la limenm a-y adan on kouskouri san papa ni manman, zaboka ka blayi atè-la, pyé fouyapen ozabwa. Pyé koko enkyèt, yo pa konnèt an ki sans pou yo mété fèy a-yo. Tout zozyo séré kò a-yo ankyèpa. Pon pipirit pa  ka bay-lavwa. Asiré sé rivyè-la ka débòdé.  On sòlèy tou kagou ka wouvè zyé asi on lanmè anboulvès. Adan radyo-la yo ka di nou an « vijilans zoranj ». Eben bon !

Liknè, on Ayisyen an jaden a-y ka fè chaj anba lapli-la. Ni apwochan vent-senk lanné Liknè an Gwadloup. Okoumansman lè i té sòti rivé i té ka maché toupatou ka mandé chakmoun on « ti gyòb ! ». Kifè onlo moun pwan labitid kriyé-y Tigyòb.  Jòdi-la Liknè ni on bon senkant lanné asi tèt a-y. i ni madanm é timoun, i achté on vyé katkat. Té ni onlo tè Labityé, onlo tè an mòn. Tè èvè onpil wòch yo té vann ba nèg.

 Sé mèt a sé tè-lasa pa té ka travay tè a-yo ankò dépi bon détwa lanné, kifè tousa té anrazyé, anmizè, alabandon. Liknè mandé lotorizasyon travay on mòso tè-lasa. E dépi bon enpé tan Liknè ka planté jonmon, mayi, piman, patat, ziyanm, bannann-blan, konkonm, manlanga, pwadibwa, pòyò.... Liknè an jaden a-y, asi on tè yo prété-y, dépi jou wouvè jiktan sòlèy kouché. Lè vandrèdi, kon jòdi-la, Liknè ka fè chaj, dèmen katkat-la ké bakfoul, oraliston, byen chajé, i ké pati granbonnè koté twasè-d-maten, pou i ay vann ba sé rèvandèz-la. A sizè-d-maten i ké ja déviré an jaden a-y.  Sé konsa Liknè ka viv é ka fè fanmi a-y viv. I pa ni RMI, RSA, oswa APL, an pa menm sèten i ni CMU. Yo ka di-mwen i ni dé bèf i ka maré bò-chimen épi i ni bòrlèt-a-y ! Liknè ni on rèstan fanmi a-y an Ayiti, i ka voyé on lajan ba-yo èvè W.U chak mwa.

Janmichèl, on nivé an-mwen, on gason a sè an-mwen, ka viv dégizé an rasta. On montangn chivé asi tèt a-y.  I ka touché RSA. Dépi kèk tan i désidé i ka viré viv kon makak, adan on pyébwa. i ranjé on kabann adan fouch a on gwo pyébwa, on figyé,  èvè on bach pou i pa pwan lapli. Sé la i ka viv, sé la i ka dòmi. I pa tini ni madanm, ni timoun. I ni apwochan karant lanné asi tèt a-y. Atoupannan Liknè li pa lwen la ka travay anba lapli-la, Janmichèl li an pyébwa a-y ka dòmi k’on lous manmé. Koté dizè i ké désann, i ké rivé koté manman-y, yo ké ba-y on tas kafé. I ké viré anba pyébwa a-y pou i fimé zèb a-y. Aprésa, lè i ké fen, i ké manjé on zaboka oswa on mango, on zoranj gòspo. I ké kuit on kannari chatengn asi on foyé-difé anba on mòso tòl.  I pa kay mété men a-y an tè. Lòtjou i té bizwen pwan dotwa mango, i koupé tout sé pyé kafé-la i té anba pyé mango-la. Pyé kafé i té chajé èvè grenn-kafé wouj, an té planté ni 4 lanné, prèmyé fwa yo té ka pòté :  pòvboug , i pa té sav, i konpwanndi sé té vyé hazyé ! Pli ta adan konmansman a mwa-la, i ké ay lapòs chèché on lajan RSA pou i achté zèb a-y !

Papa gran-apa Janmichèl kidonk i té gran-papan mwen, tini apwochan on syèktan, té ka touvé-y menmjan èvè Liknè, i té ni on madanm é senk timoun pou i té lévé. I té oblijé ay fouyé kannal Pannama, pou té gangné on lajan pou rivé voyé timoun a-y lékòl. Sé anba-la i trapé on disantri, on vyé maladi , yo voyé-y mò an péyi a-y : i té ni apwochan karant-lanné asi tèt a-y.

Epi Mwen ! An la, an ka mandé-mwen an ki péyi an yé? An ki sézon nou yé ? Livènaj, lapli atè toulongalé. Nou anba dlo. Sòlèy limenm a-y pa ka nòz wouvè zyé. On lòdè dékonpozé ka vahi tou a né an-mwen.

Lè an té jennboug, ni apwochan senkant lanné, an pa janmé konpwanndi an pa té ké vwè péyi an-mwen doubout oka, toutmoun ka woulé, zyé ka kléré anba Solèy-lendépandans !

Anmwé !!!!

 

Vokabilè : bwètamo.

Machann chabon : masse nuageuse noire, cumulo-nimbus.

Kouskouri : course (à) courir, course effrénée.

Apwochan : environ.

Blayi  (Cr.H): tomber en s’éparpillant.

Oraliston : à ras bord.

Dòmi k’on lous manmé (Cr.M) : dormir à poings fermés.

Atoupannan : tandis que.

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.

Pages