Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

POUKI FO NOU TRADUI AN KREYOL

 POUKI FO NOU TRADUI AN KREYOL

Dépi pasé 30 lanné, tini moun (ékriven, langis, militan kisasayésa…) ki ka goumé pou voyé lang kréyol la douvan. Alè, pon moun pé pa di pa ni on ékriti kréyol sérié piskè laplipa liv ki paret ka itilizé sistem GEREC la. Zafè a ékriti étimolojik la, sila ki ka chaché imité lòtograf fransé la, fini bat, menm si délè nou ka kontré dé mo oben dé fraz, soutou adan afich piblisité, ki ka kontinié sèvi èvè vié sistem-lasa. Pon moun pé pa di non pli kréyol pa on lang ki kapab fè litérati : adan sé trant lanné-la ki sòti pasé la, ki an Gwadloup (Hector Poullet, Roger Valy, Sonny Rupaire, Sylviane Telchid), ki an Matinik (Joby Bernabé, Monchoachi, Raphaël Confiant, Jean-Marc Rosier), ki an Guiyàn (Elie Stephenson), ki an Ayiti (Frankétienne, Georges Castera, Félix Morisseau-Leroy), nou vwè onlo makè paret. Dapré sa yo ka di, tini plis liv an kréyol ki paret antrè 1960 é jod-la, kè ant 1635 é 1960 ! Pon moun pé pa rèfizé rèkonet valè a tout étid siantifik (gramè, leksik etc…) ki fet, é ka kontinié fet, asou kréyol épi tou sa Jean Bernabé, Robert Damoiseau, Michel Dispagne èvè Serge Colot fè.

Mé alè, nou rivé adan on kat-chimen. Etidié kréyol adan on larel siantifik, sé on bon biten. Maké liv litérati an kréyol, sé on bon biten. Fè afich piblisité an kréyol oben met kréyol adan lékol é linivèsité, sé biten ki bon toubolman. Pwoblem-la ki ni la sé eskè sa sifizan pou pèmet lang kréyol la maché asi dé pié a’y kon nenpot ki lang asi latè. Répons-la klè an tet an nou : AWA ! Nou ka ba répons-lasa davwa lè nou ka kalkilé asi istwa a sé gran lang-la kon alman, anglé, ris, panniol etc…, ki sa nou ka rèmaké ? Nou ka vwè sé tradiksion (ki nou pisimié kriyé « transbòdaj ») ki pèmet sé lang-lasa rivé a nivo-la yo yé la jod-la. A pa litérati ki pèmet yo sa, a pa davwa yo fè yo antré lékol non pli. Sé lè on gran-grek kon Luther mété’y ka transbòdé Labib an lang alman ki lang-lasa vin trapé valè an zié a pep-la. Sé menm biten ki pasé pou lang kon anglé, ris, fenlandè, ikrénien kisasayésa…Lè nou ka jété on zié asi sitiyasion a fransé-la, ka nou ka konstaté ? Nou ka konstaté ki an XVIem siek-la, i té konsidéré kon an « lang vilgè » toujou é sé laten ki té ka menné. Ka sé gran-grek fransé la é sé makè-la kontel Montaigne, Du Belley, Ronsard, touvé yo fè ? Enben, adan menm balan-la, yo transbòdé teks laten an fransé é yo maké pwop liv a yo an lang fransé. Sé kon sa, anmizi-anmizi, lang fransé la vin ouvè zel a’y é pousé laten asi bodaj a chimen-la.

Transbòdaj pa on biten ki nouvo adan lang kréyol an nou. Okontrè, laplipa a sé teks-la ki maké an kréyol la avan 1960, sé teks fransé yo transbòdé an kréyol. Pi bel egzanp-la, sé tradision a transbòdaj a fab a La Fontaine ki paret an péyi an nou : François Marbot, on Matiniké, ki pibliyé {Les Bambous}—Fables de La Fontaine travesties par un vieux commandeur an 1846 ; Paul Baudot, on Gwadloupéyen, ki pibliyé {Œuvres créoles} an 1860, Alfred de Saint-Quentin, on Guiyanè ki pibliyé pliziè fab an kréyol adan Etude grammaticale du créole guyanais an 1874. Epi apré, atravè tout XXèm siek-la, dé makè kon Gilbert Gratiant, Hector Poullet, Sylviane Telchid, Félix Morisseau-Leroy é onlo dot fè paret transbòdaj a fab an lang kréyol. Tout lo travay-lasa, sé on bon biten ba kréyol-la, i ka fè’y vansé titak pi douvan. Mé fo nou gadé on biten kanmenm : fab sé on model litérè ki kolé bò pawol-palé. Fab pi fasil a transbòdé kè roman. Kifè, an lespri an nou, fo sé transbòdè-la franchi on dot montagn : fo yo lagé biten a fab oben poem pou ataké nouvel, roman é teks siantifik.

Sé vré kè biten-lasa ja komansé èvè transbòdaj a Labib an kréyol. Sé kon sa, an 1945, dé pastè pwotestan amériken, McConnell é Laubach, mété teks krétien la adan lang a pep ayisien la. Apré sa, ni onlo transbòday a Labib ki paret, ki Sent-Lisi, ki Gwadloup, ki Matinik. La ankò, travay-lasa pòté onlo bon biten ba kréyol-la piskè sa té ka pèmet li antré adan dé koté ki sakré kon légliz é tanp pwotestan. Lè on moun ka li on paj a Labib an kréyol oben i ka priyédié an kréyol, i pé pa kontinié dérespekté’y é tiré méprizasion ba’y ankò. Mé, si transbòdaj a Labib kay pi lwen ki transbòdaj a fab, tini chimen pou fè toujou. Pouki ? Ni onlo teks adan Labib ki red pou transbòdé toubolman, davwa ni dé biten ou pa ka jwenn adan péyi kréyol an nou, ni onpil métafò adan èvè osi ni dé mo yo pòkò té ka touvé an kréyol kon « grâce », « résurrection », kisasayésa. Mé si ou gadé bien, ni on pati adan teks a Labib la sé on rakontaj, sé preskè on kont, é lè ou gadé, i asé pwoch dè loralité. Lang kréyol la ni labitid konté kont dépi nanni-nannan é rakontaj-la nou ka jwenn adan Labib-la pa on mòn ki two red pou i monté. Sa nou bizwen jod-la, sé ki kréyol-la fwoté’y a dé teks ki tini on lojik a lékriti adan yo, on lojik a pawol-maké. Davwa lojik a pawol-palé toutafetman diféran dè lojik a pawol-maké. Lè ou vwè ou ka palé ba on moun, i douvan’w (oben ou ka tann li an téléfòn-la), é a pa pawol a’y tousel ki konté : vwa a’y, entonasion a’y, jes a figi a’y, tou sa ka pèmet vou konprann ka moun-la vlé di’w la. Si ni kek malkonprann, ou pé mandé moun-la espliké’y onfwa menm. Mé lè sé pawol-maké, makè-la é lektè-la pa pon kontak direk. Lektè-la pa ni pon posibilité mandé’y klèsisman asi tel pwen a teks-la. Kifè makè-la oblijé kréyé dé zouti ki ka pèmet klèsi teks a’y la, dé zouti ki pé anpéché mal-konprann enstalé yo. Sa pa toujou fasil é sé pou sa, pi souvan ki rarman, lè ou vwè nou ka li on teks, nou pa toujou sèten dè vré sans a’y.

Sé enki lè kréyol-la ké antré adan on lojik a pawol-maké, nou ké pé di i vini on lang ki doubout asi dé janm a’y. E sé enki transbòdaj ki ké pèmet li konstwi lojik-lasa. Sé on travay ki ké pran onpil tan. Fransé, alman, ris kisasayésa…met siek é siek pou atenn nivo-lasa. Malérezman, kréyol-la pa ka dispozé dè tout tan-lasa douvan a’y : i oblijé ay pi vit ki sé lang-lasa. Nou kontan vwè ki ni yonn-dé moun ki konprann pwoblem-lasa piskè Jean-Pierre Arsaye transbòdé an kréyol on liv a Guy de Maupassant yo ka kriyé Une partie de campagne (an kréyol On dousin kanpay) é Raphaël Confiant transbòdé on liv a Jean-Marie Le Clézio yo ka kriyé Pawana. Lè nou ka li sé transbòdaj-lasa, nou ka rèmaké kantité difikilté Arsaye é Confiant jwenn pou rivé fè travay-lasa. A pa rédi chez bò tab kon yo ka di. Pa ekzanp, yo té oblijé kréyé onlo mo-nef davwa tini dé réyalité adan Maupassant oben Le Clézio ki pa ka ekzisté adan inivè kréyol la. Yo té oblijé osi pliyé lang kréyol la anba fraz ki long, fraz ki konpliké, fraz ki tini onpil estil. Dapré nou, sé adan sans-lasa pou nou kontinié vansé.

Pou konprann tout pwoblem zafè transbòdaj la ka pozé an kréyol, nou ka rèkomandé zot lekti a tez doktora a {Jean-Pierre Arsaye, Français-créole/Créole-français. De la traduction : éthique. Pratique. Problèmes. Enjeux, ki pibliyé aka édision L’Harmattan an 2004.}

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.