Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

Ou ka sanm an zanndoli ki valé an grenn tjénet !

Ou ka sanm an zanndoli ki valé an grenn tjénet !

   TI CHAL ni gwo bouden dépi etsétéra lanné ek abo zanmi'y ka di'y pwan pokosion, sispann fouté labiè ek anmbègè an tjou'y, misié pli sanfouté. Ou sé di pli bouden'y ka wondi, pli lakontantman anlè'y ! Men i ni yon sel ti bab adan tou sa : fanm pa ka pwan wotè'y.

   Fanm ka gadé'y asou koté, yo ka gadé'y gwo zié.
   Kifè lolo TI CHAL ka rété nan poch-li ek sé bat-dous i blijé bat-dous (oben ay pa koté Tè-Senvil pou gadé-wè es i pé trapé tjek lavi pou an vié ti trant éwo). Men lot jou-a, mirak ! TI CHAL tonbé asou an jounal ki ka di'w kon sa ki "Nonm ki ni gwo bouden sé nonm ki seksi tou". I soté ! I té konpwann mo-tala, "seksi", sé anni pou madanm yo té ka sèvi'y. Kifè, toupannan, i té ka dévidé an boutèy "Lorèn" ek ka gloubap an bel sanndrich lanmori, i mété kò'y ka li ek viré li artik-la.
   Jounalis-la té ka ba nonm ki ni gwo bouden konsey pou sa zayé fanm. Pa fanm gwo bouden kon yo ! Pa fanm tet-zoto ki ni chivé léta ka santi laswè anlè zékal-tet yo ! Bel jenn ti fanm bien doubout ki ni tété bidjoul ek bonda maté. TI CHAL té jwa kité jwwa ka alé, mésié-zé-danm ! Dépi jou-tala, i té ka penyen chivé grennen'y lan, i té ka lavé ek ripasé shot-la i té enmen mété a ek i té ka séyé apwann yonndé bel fraz lanmou an fwansé pis Nègres pa enmen ou zayé yo an kréyol.
   Konmva i té two fenyan pou ay adan an lékol ki té ka ba granmoun lison léswè, i mandé an boug i té fè lékol épi'y, montré'y fè ti koulé adan lang Bétjé-Fwans lan. Boug-la, ki té ka travay labank, bò La Savann, pa té djè enmen TI CHAL bòdé'y nan lari. Kidonk pou TI CHAL sispann terbolizé'y chak lè yo té ka kontré, i réponn li kon sa : 
   __Sa pa red pou fè an madanm enmen'w ! Man ka ba'w yon sel ti fraz ek ou ké wè yo ké tonbé pa grap konsidiré mango-vet an tan gran van. Mi li : "Je te haime comme un cochon aime la boue, madmrazelle !".
   Manman ! Fok té wè TI CHAL kouri-soté-maté toupatou ! I té ni an jenn ti lévwaz Chabin i té jaja dépi nanni-nannan men kapistrel-la pa té ka pwan wotè'y. I té abo ka ri ba'y, ka di'y bel bonjou, bagay kon sa, manzel té ka kontinié chimen'y akwèdi TI CHAL té transparan toubannman. Epi fraz-la konpè bankié'y la té ba'y la, asiré-pa-pétet, Chabin-la té ké arété fè ganm !
   I koumansé ka véyé ki lè Chabin-la ka sòti di lakay-li lé bomaten épi an jou, i anni baré'y, i di'y fraz majik-la. Chabin-la gadé'y konsidiré TI CHAL té tjek zonbi gran-jou, i pété ri bon kalté ri a épi i di'y kon sa : 
   __Tjiiip ! Ou ka sanm an zanndoli ki valé an grenn tjénet !...
   Epi i kontinié fè zafè'y...

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.