Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

MAN NI YAN LANVI DESANN LASAVANN !

Chabine Lamontay
MAN NI YAN LANVI DESANN LASAVANN !
 
 Pannan omwens pwes dé mwa, sel koté nou té pé alé, sé té adan sé boutik-la pou achté manjé ek pou fè dé bagay ki irjan.

                                                               ***

 Kidonk dépi lendi bomaten, nou koumansé wè lanbout dévenn-tala ek nou pé komkidiré pomnen titak. Sé pou sa man za ka imajinen kò-mwen anlè Lasavann pou fésé kò-mwen anlè an ban, respiré ek wè moun balvènnen. 
 Fok di sé an koté man enmen toubannman dépi man ti-manmay. Pannan kannaval, pa koté sizè-di-swè, sé la ki ni plis anbians : kannaval-la ka pri difé ek sé gwoup a pié-a ka ba'y bon lavwa !
  Lanné-tala té jis ni an didjé anlè an balkon ki té ka voyé bon mizik désann ek gwo konféti tout koulè anlè sé lanboutéyaj vidé-a. Tout moun-an té kontan sa ek yo té ka vréyé kò-yo monté ankò pli fò !
 Lè ou Lasavann ek ou las kouri vidé, ou swef épi ou fen kon an rat, ou ni chans davwè tout sé ti woulot-la ouvè kivédi yo ka vann tjuis poul, pidza, krep, dlo, ji, kisasayésa...I ni yan model lanbians-la davwè ni an patjé bon lodè manjé. Anplis, nou tout-la dégizé ek gran kon piti ka anmizé kò-yo.
 Machann ka pasé pou vann kowné pistach, tablet-koko, oben douslet. Tibwen pli lwen, i ni danmié ek sé an plézi gadé sé moun-an andidan lawonn-lan ek tann tanbou-a rézonnen. Matinitjé kon touris ka jis pran foto-yo. Timanmay ka kouri ek dansé toupatou épi la ni moun kon vwasi dimanch.
 Sé pou sa sé an koté man enmen pas i obidjoul ek man za pasé anchay bon moman la. Kidonk, délè, an bon mitan simenn-lan, abo pa ni kannaval, man ni labitid anni pran kò-mwen épi désann Lasavann. Igwàn ka ponmnen bò mwen pandan tan man ka bwè an ji fré. 
 Si zot wè midi pran mwen la, man ka manjé an bon manjé kreyol épi apré sa, man ka alé labibliotek Chelchè pou li titak ek mandé souplé prété dé liv pòtalan pou yonndétwa jou. Apré sa, man ka viré-monté lakay-mwen ek tjè-mwen kontan.
 Lasavann, sé an bel koté ek man key desann la simenn-tala. É zot, koté zot anvi alé kon sa ?

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.