Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

ES KANNAVAL MATINIK TIBWEN TWO MALPWOP ?

Jean-Laurent ALCIDE
ES KANNAVAL MATINIK TIBWEN TWO MALPWOP ?

   Ni dé sèten moun Matinik ki komik bon kalté komik la : yo ka vréyé labou davwè kannaval-nou an té ké an bagay ki malpwop, ki malélivé oben ki sal. Yo ka konparé kannaval-nou an épi ta Brézil, ta lavil Nis atè la Fwans oben ankò ta Gwadloup ki sé dé défilé bel chaw oben bel gwoup a pié ki bien ranjé, bien konmifo, bien pwop. Mé ni an bagay yo ka bliyé : "kannaval" ka vini di an mo laten, "carne", ki lé di "lachè". Kivédi sé an lépok adan lanné-a éti sé lachè ki met, sé lachè ki ka gouvènen lespri. An lépok éti lamoral asou koté ek tout kalté model vakabonnajri pé woulé. Sé kon sa kannaval té ka koumansé dépi an tan lontan, lè yo té kréyé'y atè l'Ewop, adan an lépok yo ka kriyé "Moyen-âge".

   An tan-tala, kannaval té an moman adan lanné-a éti ou té pé fè lafet, viv kò'w, chanté bagay malélivé ek dédjizé'w an djab oben an manawa avan karenm té fè tan rivé. Karenm té an lépok pénitans, an lépok éti ou pa té ni dwa dansé, bwè alkol, fè lafet. Mé avan karenm té fè tan débatjé, ou té ni dwa mété tout kalté vakabonnajri atè dépi ou pa blésé ni tjwé pies moun. Matinik sé sel péyi l'Anmérik ki konsèvé larel kannaval an tan lontan tala épi, pétet, ta La Nouvel-Owléan an. Dayè, avan volkan té déblozé an 1902, moun té ka vini di toupatou, jis di lé Zéta-Zini, pou gadé oben kouri kannaval nan lavil Sen-Piè. 
   Kidonk : AWA ! Kannaval-nou an pa malpwop ni malélivé pies. Sé sa yo ka kriyé kannaval, sé tout. Lézot kannaval-la sé défilé mod ki la, sé bagay pou fè touris plézi. An plis, kannaval-nou an ka riflété, nan fondok-li, tout kalté model poblem nou ni andidan sosiété-nou an kontel rilasion ant nonm ek fanm. Kontel, poutji tou sa nonm ka dédjizé an madanm ? Poutji yo ka fardé lev-yo, mété périk, abiyé an tjilot oben estring ? Sa pou ni an sans ek sé sa an antwopolog, Francis AFFERGAN, ka espitjé adan an liv ki fò toubannman éti tit-li sé "ANTHROPOLOGIE EN MARTINIQUE". 
   Kontel tou, si zot wè tou sa moun ki, adan lavi tou lé jou, bien respektab, jou kannaval yo ka mété bonda-yo déwò ek yo ka chanté chanté ki malélivé toubannman, sé ki sa dwet ni an sans. Es sé pa davwè nou sav, nan fonfonn kabech-nou, ki lavi respektab tala nou ka mennen an, sé an bagay ki pa ka koresponnn sa sa nou yé vréman ? Sé an lavi Bétjé-Fwans ka enpozé nou, an lavi ki asimilé kité asimilé ka alé. Ek lè kannaval rivé, fonfonn lespri-nou ka lévé gawoulé, ka anni révolté kont kalté asimilasion-tala.
   Kidonk sa two fasil kondané kannaval Matinik san fè pies éfò pou chaché dékatiyé ek konpwann sa ki séré dèyè'y...

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.

Pages