Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

CLAUDE MARLIN, RESPONSABLE DU FESTIVAL CREOLE "RABOURAJ" (TRINITE)

   CLAUDE MARLIN, RESPONSABLE DU FESTIVAL CREOLE "RABOURAJ" (TRINITE)

{MONTRAY : Ki sa ki pousé lavil Trinité mété doubout Festival "Rabouraj" ?}

{{CLAUDE MARLIN :}} Festival tala, lévé doubout anba lopsion lavil Trinité an 2005 apré konstatasion ki fet ; ki a moman tala, pa té ni anchay bagay té ka fet asou kréyol-la ba gran piblik ek ki té ka diré asé lontan pou montré tout manmay Matinik ek an déwò, lé dives posibilité ki té ka ekzisté pou sèvi kréyol-la ek pou mété douvan travay wouchas sé manmay-la ki ka djoubaké anlè zafè kréyol-la dépi pliziè lanné.

{MONTRAY : Poutji sé anlè défans lang kréyol la festival-la ka apiyé ?}

{{CLAUDE MARLIN :}} Lang-lan sé an mòso matjoukann péyi-a kidonk sa potalan défann-li pas défann-li, sé défann kò'w sé défann kilti'w. Kidonk mennm si kréyol-la wouvè yonn-dé lapot, rété lapot pou wouvè toujou ek fok sav Afarel, érez-di-bonnè kréyol-la rantré anmizi-anmizi an tout nivo laprantisaj mé fok i ni lespas tou pou yo sa palé'y an déwò lékol, kouté'y, sèvi'y pou nou sa aprann enmen'y.

{MONTRAY : Sa ki nef adan édision "Rbouraj 2009"-la ?}

{{CLAUDE MARLIN :}} Lanné tala "Rabouraj" ka pran anlot balan ankò, pis nou kay ni manmay Matinik ek manmay an déwò Matinik kon Tanya Saint-Val, Gérard DELVER ek pou prèmié fwa nou kay kapab montré adan "RABOURAJ" fim oubien sékans fim ki fet nan lang kréyol. Alos, lé gran moman. Nou pé déja-pou-yonn, di ki prèmié jou-a ka' an moman fo épi résital ek montray BABOO ek Jocelyn REGINA, Jédi 22 bokantaj pawol-la épi Jean-Marc TERRINE "Son et parole créole, l'expression d'une poésie cachée dans la musique" kay lokazion di palé di lanmizik ek pawol kréyol, Vandrèdi 23 lanmizik épi Tanya SAINT-Val, Dédé SAINT-PRIX ek KALI, Sanmdi gran moman épi dikté kréyol-la ek Merkrèdi 28 Kolo BARST, kontè ek fim nan lang kréyol kay bout épi labelté simenn-lan.

{MONTRAY : Ki manniè dikté kréyol "Rabouraj"-la vini an référans atravè tout Matinik ?}

{{CLAUDE MARLIN}} : Si dikté-a pran an bel balan kon sa déja-pou-yonn sé gras a liannaj Lavil Trinité, ADK, Bannzil kréyol Matinik ek RFO télé Matinik. Pas tout sé manmay tala épi moun ki paré, ka djoubaké pou mété doubout dikté-a. Sé pas, fos sériozité organizasion-an. Ki pou sa ki lojistik, ki pou sa ki koreksion ek préparasion dikté-a obidjoul toubonman. Mé fok di tou, ki koté-a dikté-a ka fet-la-a, anlè plas "Joyeuse Trinité" pa ni pli bel ki sa pou mété a lonnè kréyol-la, anchouké an mitan lavil Trinité, an mitan lavi.

{MONTRAY : Es ou ka kwè ki an sel simenn pou défann kréyol adan tout lanné-a sifizan ?}

{{CLAUDE MARLIN}} : Dapré mwen non, sa ja an pal pou kréyol-la menm manniè ki tout travay-la ki za fet asou lang-lan. Men fok pandan tout lanné-a, ni travay ki pou fet, fok véyatif toulong, pas menm si kréyol ka rantré latélévizion, laradio, nan piblisité kontel, bien délè sa ka an kréyol toubònman, tjòlòlò ek sa pé désèvi lang-la. Kidonk an simenn bon pou mété douvan travay ek prodiksion lang-lan, mé pou sa, fok pandan tout lanné-a i ni tout plas-li.

Document: 

RABOURAJ_2009.pdf

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.