Accueil
Aimé CESAIRE
Frantz FANON
Paulette NARDAL
René MENIL
Edouard GLISSANT
Suzanne CESAIRE
Jean BERNABE
Guy CABORT MASSON
Vincent PLACOLY
Derek WALCOTT
Price MARS
Jacques ROUMAIN
Guy TIROLIEN
Jacques-Stephen ALEXIS
Sonny RUPAIRE
Georges GRATIANT
Marie VIEUX-CHAUVET
Léon-Gontran DAMAS
Firmin ANTENOR
Edouard Jacques MAUNICK
Saint-John PERSE
Maximilien LAROCHE
Aude-Emmanuelle HOAREAU
Georges MAUVOIS
Marcel MANVILLE
Daniel HONORE
Alain ANSELIN
Jacques COURSIL

An tan kòn lanbi té ka sèvi pou vèti moun ki péchè té déviré

An tan kòn lanbi té ka sèvi pou vèti moun ki péchè té déviré

   Dépi dé-twa jou, an bann mal-mouton ek kabrit-zié-loli ka vréyé kò-yo monté anlè Fesbouk palakoz drapo-a éti la-CTM chwézi a pou lè étjip-nou kay bat andéwò. Ou ni dwa pa dakò épi drapo-tala ki ni an kòn lanbi nan mitan'y men ou pa ni dwa mété lanbi-a li-menm adjendjen.

   Sa vré ki sa té ké méyè si zot wè nou tout la mété kò-nou dakò asou drapo-wouj-vè-nwè a pis i ni an listwè dèyè'y dépi Gawoulé Septanm 1870 la nan li-sid Matinik, mé fok rikonnet malérezman ki tout moun pa dakò épi'y. Antouléka, mété an kal bò lanbi drapo-tala davwè dépi yonndé tan, "lanbi" lé di "koukoun" tou ka monté ek démontré ki manniè anlo Matinitjé ek Matjinitjez jòdi-jou ni lakouyontiz nan kabech-yo. Pls ki lakouyontiz, kaka bef !

   Davwè, sé épi kòn lanbi sé Djéryé Karayib la té ka sanblé pou goumen kon sé kolon éwopéyen-an. Sé épi kòn lanbi sé Neg-mawon an té ka lévé gawoulé kont sé Bétjé-a nan tan lestravay. Sé épi kòn lanbi a sé grévis kann lan ek apré bannan lann té ka sanblé kanmarad-yo pou sa lévé kont lenjistis ek pwofitasion. San menm palé ki sé épi'y, moun té ka vèti lévwaz-yo ki té ni an mòtalité nan kartié-a. Sé épi'y tou, moun té ka sav ki péchè, ki té pati Miklon douvan-jou, té déviré. 

   Lè ou ka pasé tan'w anlè Fesbouk oben Instagram, sa tiben nowmal ki ou ka vini tèbè kité tèbè ka alé. Sel bagay ou kapab fè, sé djélé "Man sé an Neg ! An Neg ! An Neg !" ek brennen bonda'w anba an tanbou, mé janmen pa ou pa ka ouvè an liv pou sa tiré titak lakouyontiz an tet-ou. Janmen pa ! Antouléka, apwann respekté kòn lanbi-a titak, bann mal-mouton !...

Image: 

Connexion utilisateur

CAPTCHA
Cette question sert à vérifier si vous êtes un visiteur humain afin d'éviter les soumissions automatisées spam.